2018. március 26., hétfő

Az mi az a húsvét?

A balatonfüredi Tündérkert Óvoda óvodásainak gondolatai: 


- A Húsvét azt jelenti, hogy jön a nyuszi, és csokit eszünk. Meg tojást, mert meleg az idő.
- A fiúk meglocsolják a tojásokat. Mi az anyukámmal virágokat locsolunk, a fiúk meg a tojásokat és a lányokat.
- A húsvét az, hogy bármit lehet kívánni a húsvéti nyuszitól.
- Mi el szoktunk menni Budapestre az unokatestvéremékhez, ott van tojásvadászat: előre elkészítik a bokorba a tojásokat, és azt kell megkeresnünk. Az enyém az, amelyiken az én nevem van. Anyáék elárulták, hogy nem a nyuszi teszi a bokorba a tojást, hanem ők.
- Húsvétkor feltámad a Jézus, mert előtte meghalt.
- Az apja küldte le a mennyből, hogy megmutassa, hogy ő valójában jó ember. És én elhiszem, hogy jó ember, mert tőle kaptam egy ekkora meg egy ekkora legót!
- Minden évben feltámad Jézus?
- Persze, minden évben!
- Meg a madarak húsvétkor választanak párt, az állatok akkor szülik meg a kicsinyeiket, és tojást raknak a madarak.


- A mama azt mondta, hogyha írunk a nyuszinak levelet, akkor elolvassa és meghozza, amit szeretnék. Én egy barbit szeretnék kapni tőle.
- Ajándékot hoz, azért, mert Húsvét van.
- Neeem, azért mert jól viselkednek a gyerekek.
- És építeni kell fészket, hogy odategye a nyuszi az ajándékot.
- Húsvét tavasszal van, és én egy hármas mozit kívántam a barátnőimmel.


- Anya azt mondta, hogy a nyuszi egy erdőből jön, de én nem hiszek neki, mert anya mindig vicceket mond este, amikor lefekszem, és ezt is este mondta.
- Szerintem a nyuszi Meseországból jön.
- Az nem is létezik!
- Szerintem igen! Tele van élő fákkal, meg barátokkal, beszélő állatokkal, és csak tavaszkor lehet Húsvét, mert akkor támad fel Jézus.
- Igen, vannak ott beszélő fák, sok nyúl, meg egyszarvú, szárnyas unikornis!
- Manó is, meg törpék, óriások! Játszanak, futkároznak, és ha az óriás is fut, akkor beleremeg a föld! A nyuszi is tud beszélni, és ott festi be a tojást, a csokit, meg az ajándékokat.
- Ecsettel festi, pöttyökkel, megfőzi, hogy ehető legyen.
- Nekem meg kiesett a fogam.
- Messziről jön a nyúl, szürke színe van.
- Én láttam, hogy a nyuszik üregben vagy lukban laknak, onnét jön.
- Dehogy, Húsvétországból!
- Nem, a föld alatt lakik, ott van a műhelye, tojást fest és csokitojást készít.
- Neeem, mi festjük a tojást: a mamáméknál van tyúk, az tojik tojást, a kakas nem.
- Egyszer a nyuszi hozott egy kiscsirkét, és az tojott egy tojást.
- Az még nem is tud tojni!
- Dehogy, a lányok festik a tojást, én egy szíves-sötétkéket.
- Én nem fogok őrülni, ha azt kapom tőled!
- Jó, akkor egy pöttyös zöldet.
- Neeem, én cukorkát szeretnék!
- Úgy kell, hogy előbb megfőzzük, aztán kijön a belseje, beletesszük a festékbe, meghámozzuk, és megesszük.
- A festéket?
- Neeem, a tojást!
- Nekünk van egy ilyen tojástartó, abba belerakom a tojást, kivágok szép mintákat ollóval, és ráragasztom a tojásra.
- A mamával úgy szoktuk, hogy forralunk vizet, beletesszük a festéket, mama beleteszi a tojást, én meg kidíszítem virágokkal, meg ragasztok rá.
- Lehet hímes tojásokat fejteni. Az egy sima tojás, aminek kiszívtuk a levét, azt felrakjuk egy pálcikára, és festékkel kidíszítjük.
- Mi meg a lakást is díszítjük, van kosárunk, meg virágos zsinórok.


- Meglocsolják a fiúk a lányokat, nehogy elhervadjanak.
- A fiúk nem azért mennek locsolni, hogy a lányok el ne hervadjanak, hanem hogy kapjanak tojást! Csokitojást.
- Vízzel kell locsolni.
- Neeem, parfümmel, hogy jó illatos legyél.
- De belemegy a szemedbe!
- Csak itt kell, a cicidet!
- Nekünk van olyan spray, amivel locsolunk.
- Én azt nem szeretem, mert büdös lesz a hajam.


- Csokit eszünk, cukrot meg habcsókot, sonkát neeem.
- De mi eszünk sonkát.
- Csokoládét eszünk, nem eszünk sonkát, utálom!
- Húsvétkor nem eszünk húst.
- Kalácsot eszünk, tojást, húsvéti fánkot, nyuszit és húsvéti levest, és sonkát.
- Fúúúúj, inkább szalámit!
- Salátát, kolbászt, bárányt neeeem, mert az fontos állat, abból készül a pulcsink.
- Mama főz töltött káposztát, én azt szeretem, és répalevet iszunk.
- A nyuszi is vendégségbe megy, megkínálják répával.
- Mi alszunk délben, és akkor a nyuszi elrejti az ajándékot, és mi délután megkeressük.
- Nem is, reggel kell keresni!
- Egyszer a nyuszi bejött a házba, ott volt egy csomó csoki, és megette.


- Hagyomány az, hogy régen is csinálták.
- Hagyomány, mert valaki kitalálta a családunkban, hogy sonkát eszünk, és mi tovább visszük a hagyományt.


- Húsvétkor lehet virágot szedni, hóvirágot, kankalint, violát.
- Kirándulni is lehet, föl a kereszthez, onnét lehet látni a Balatont!
- Mi vendégségbe megyünk, meglátogatjuk a mamát. Rajzolok neki valamit, virágot, meg rétet, amin van virág, odaadom, és ő örül neki.
- Mi elmegyünk a barátainkhoz Budapestre, meg van, amikor Angliába.
- Mi meg kirándulni megyünk a Koloskába, a mamához, és ajándékokat bontunk.


- Az oviban is van húsvét, tojást szedünk a fűből, csokit meg csibét, a nyuszika hagyja ott.
- Fontos, hogy húsvétkor kapjunk ajándékot, mert akkor ünnepelünk.
- A húsvéti nyuszi egyszer hozott nekem egy biciklit.


- Én egyszer meglestem a nyuszit, barna volt, és a csokitojásokat lerakta mindenfelé, ezt álmodtam, és éjfélkor is le lehet menni, meglesni!
- Nagy a füle, bolyhos a farka, masni a nyakában, és csokis a talpa, mert megette a csokitojást!
- És mozog az orra, mert azzal szaglászik.
- Dehogyis, fehér színű, olyan, mint a Zorka nyula, csak az szürke.


 - A mamámtól tanultam egy verset: „Én kis kertész legény vagyok, rózsavízzel locsolgatok, úgy locsolom a lányokat, mint kertész a virágokat.”
- Nekem a nagypapa tanított locsolóverset. A nagypapa onnét tudja, hogy ő is fiú.
- Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, ne félj tőlem, nincs puskám!


A gyerekek gondolatait lejegyezte: Mórocz Anikó  
(Az írás a Balatonfüredi Napló 2018. 2. számában jelent meg.)